Az alábbi történet egy kis ízelítő a könyvből. Fogadják szeretettel, s olvassák fel gyermeküknek is!

7. történet
Egy vidám nap

Anyu és apu egyik este arról beszélgetett, hogy mostanában Andrisra valahogy kevesebb idő és figyelem jut. Korábban anyu egész nap vele volt kettesben, leste minden kívánságát, és rugalmasan tudta igazítani napirendjét a közös programjaikhoz. Most a sok teendő majdnem az egész napját kitölti, s Andrissal kettesben lenni szinte alig marad ideje. Pedig régen mennyit gyurmáztak, festettek, az udvaron sütötték a homokpogácsákat, s gyűjtötték a katicákat a parkban! Anyunak is hiányoztak ezek a kellemes együttlétek, vidám kikapcsolódások. Arról nem is beszélve, hogy feltűnt neki, mostanában mennyivel ritkábban bújnak össze Andrissal. Elhatározta, hogy változtatni fog ezen. Hétvégén igenis programot szervez a nagy fiával.
– Szombaton elmegyünk kettesben vásárolni. Mit szólsz? – kérdezte Andrist.
– Vásárolni?
– Igen. Arra gondoltam, hogy ez a kiságy már szűkös neked, és vehetnénk, egy nagyobbat, igazi nagyfiúsat.
– Jaj, de jó! Menjünk! – ujjongott Andris.
– Addig még kettőt kell aludni. Rendben?
– Jó – felelt Andris, bár ő legszívesebben most azonnal ment volna. Az elkövetkező napokban nagyon izgatott volt, készült a közös kiruccanásra.
– Na, Andris, ma van a nagy nap! Megyünk ágyat keresni! – ébresztette anyu szombaton.
– Hurrá! – pattant ki Andris az ágyból. Villámgyorsan felöltözött, megreggelizett, és már ment is az ajtóhoz.
– Mehetünk? – kérdezte.
– Pillanat, én is felveszem a cipőmet  – válaszolt anyu.
– Sziasztok! Akkor mamiéknál találkozunk! – köszönt el anyu aputól és Bencétől.
– Ők nem jönnek? – csodálkozott Andris.
– Nem. Mondtam, hogy most csak mi ketten leszünk – mosolygott rá anyu.
– Szeretlek anyu! – ölelte át Andris.
– Én is drágám, nagyon szeretlek! Te vagy az én egyetlen, drága nagyfiam, aki a legfinomabb puszit adja a világon. Kapok egyet? – mosolygott rá anyu miközben viszonozta az ölelést. Andris nagyon boldog volt ettől a megjegyzéstől, és nyomott is gyorsan egy hatalmas cuppanós puszit anyu arcára.
Bence után Andris hatalmasnak tűnit a karjában, anyunak mégis nagyon jó volt érezni kezei szorítását, szeretetét.
A bútorbolt nem volt messze, hamar odaértek. Andris nagy lendülettel vonult végig az áruházon, míg végre elértek az ágyakig. Többféle gyerekeknek való, vidám ágy sorakozott ott. Macis, kutyás, dínós, még versenyautós ágy is volt. Andrisnak tátva maradt a szája a nagy kínálat láttán. Anyu teljesen rábízta a döntést. Ő pedig minden ágyat sorban kipróbált, s végül a dínósat választotta. Még hozzá való dínós ágyneműt is vettek, és Andris szinte repült a boldogságtól.
– Akkor ma már ebben alszom! – lelkendezett.
– Valóban jó lenne, ha már haza is vihetnénk – simogatta meg anyu. A gond csak az, hogy nem fér be az autónkba, így meg kell várnunk, míg az áruház teherautója kiszállítja hozzánk – fűzte hozzá szomorúan.
– Ó – hangolódott le Andris.
– Két napon belül ki tudjuk szállítani, asszonyom – nyugtatta meg őket az eladó bácsi. Ettől Andris egy kicsit jobb kedvre derült. Nem baj, gondolta, a mai délelőtt így is nagyon jó volt, hiszen anyu csak ővele foglalkozott!
Az ebéd is jó hangulatban telt mamiéknál, és este apu is tartogatott egy meglepetést Andris számára.
Már éppen vetkőzött fürdés előtt, amikor apu négykézláb berontott a gyerekszobába. Fején egy barna törölköző volt, és azt harsogta:
– Nagyon éhes medve vagyok, és most ennivalót szimatolok! Brumma, brumma… Te éppen fogamra való falat vagy! Rögtön megzabállak! – jött egyre közelebb.
– Jaj, segítség! – menekült Andris nevetve. Persze apu négykézláb nem volt elég gyors, hogy utolérje, így futásnak eredt, és elkapta Andrist. Egyenesen a hálószobába, a nagy ágyhoz vitte, és ledöntötte. Kezét-lábát lefogta, és úgy tett, mintha harapdálná a hasát. Ez nagyon csiklandós érzés volt, és Andris visítva, sikongatva, kacagott.
– Jaaaj, neee! Apuuuu! – kiabálta.
Hosszú percekig hancúroztak, míg végül mindketten elfáradtak.
– De jó volt! Holnap is zabálj meeeg! – kérte Andris aput, a nagy játék után az ágyon pihegve.
– Rendben van, de most irány fürdeni! – válaszolta apu.
Aznap lefekvéskor Andris nagyon boldognak érezte magát, hiszen csodásan telt a napja. Egész délelőtt kettesben lehetett anyuval, választhatott egy nagyfiús, új ágyat, és este a „zabálós” játék apuval igazán fantasztikus volt!
– Tudjátok, mit? – javasolta már az ágyban fekve – Ha majd itt lesz az én nagy ágyam, akkor ezt a kicsit Bencének adom, mert a bölcső már úgyis majdnem kicsi neki!
– Nagylelkű ajánlat! Szerintem nagyon fog neki örülni! – mosolygott rá anyu, s gyengéden betakarta.

A fenti meséhez kapcsolódó tippek, javaslatok szülőknek:
  • A kicsi mellett sokszor nehéz úgy időt szakítani a nagyobbra, hogy kizárólag vele tudjunk foglalkozni. Az ilyen alkalmakra azonban (legyen akár csak egy fél óra) nagy szüksége van. A dolog megszervezésében bátran kérjünk segítséget a párunktól, a nagyszülőktül, vagy barátoktól!

  • A fokozott személyre szóló törődés, és a testi kontaktust igénylő játékok (pl. ölbe vétel, csiklandozás, “pufálás”, birkózás) nagy segítségünkre vannak a testvérféltékenység kialakulásának megelőzésében. Amennyiben már vannak jelei a megbillent lelki egyensúlynak, a szülők szeretetében való elbizonytalanodásnak, akkor pedig rendkívül hatékony gyógymódként alkalmazhatók. Egy-egy ilyen elfoglaltság olykor csupán néhány percet vesz igénybe a napból, mégis csodákra képes. Éljünk vele minél gyakrabban, mert ebből sosem elég!

  • A „Szeretlek” szó kimondása nem csak partnerünk, de gyermekünk szívét is megdobogtatja! Ha mellé elmondjuk a kicsinek, hogy ő milyen különleges és fontos a mi számunkra, azzal nagyon megerősíthetjük a kettőnk közti szeretetteljes kapcsolatot. (Pl. Ő a mi egyetlen Andriskánk/Ágicánk…, aki a világon a legfinomabb puszit adja, a legfinomabb homokpogácsákat süti, vagy a legmosolygósabb szemű kis tündér a világon, stb.)

  •     Milyennek találta a mesét?

        aranyos, nagyon tetszett    közepes    nem tetszett

        Hasznosnak véli-e a történetben ill. annak végén megfogalmazott ötleteket, javaslatokat?

       
    igen    nem

                

    Amennyiben szeretne a könyvről bővebb információt kapni, vagy szeretné azt megrendelni, akkor várom levelét a mese@gyerekpszichologus.hu címre.


    Vissza a főoldalra

    A honlapon található információk kizárólag a forrás pontos megjelölésével használhatók fel!